REGÉNYES EST
Marosvásárhely, 2015. nov. 11, Bernády Ház
MEGHÍVÓ
A Gáspár testvérpár, az iszonytató betegségében korán elhalt Bence és a mindent túlélő Áron gyerekkora az egyenlőséget hirdető
történelmi korszak – a kommunizmus – tombolásának idejére esik. De az egymást követő gyereknemzedékek sorsát mélyebben gyökerező
erők, múltból rájuk szabadított, ösztönné szervült ítéletek játéka is meghatározza. Tovább élő „kivégzősdik” erőterében nő fel
áldozat, hóhér, kibic, szemtanú – a mindenkori jelen örök szereplői –, emberéleteken át tör utat magának düh, bosszú, előítélet,
szerelem.
A bátyját túlélő Gáspár Áron keservesen megtanulja, de a gyermekének tekintett félcigány kislány, Fruzsina még csak nem is sejti,
hogy az életük: sosem lesz egyenlő életük idejével, nem lesz azonos megélt éveik történéseivel.
Szávai Géza pályakezdő regénye közel negyven év után is döbbenetesen idézi az akkori „közelmúltat” – folyamatos jelenként.
ISBN: 978-963-9957-74-9
Oldalszám: 184 oldal
Ára: 2625 Ft.
Kötve
Szávai Géza a meglepetések írója. Azok számára is meglepetés minden
egyes frissen előbukkanó kötete, akik évek óta szemmel tartják műhelyét.
Meglepetésnek tekinthető a hatalmas esszéregényt (Torzmagyar) követő
finoman cizellált, nedvdús vallásháborús szerelmes regénye, az Aletta
bárkája, amit újra kisregény követett, a Valaki átment a havon, ami a Múlt
évezred Marienbadban című óriásregény, aztán újra esszék, és hogy bele
ne szokjon az olvasó, mese és a mesekönyvekhez hasonló kötetek
következnek, detektívregény gyerekeknek. Miközben a másik óriáskötet, a
Székely Jeruzsálem szépen ballag világhódító útján, hogy szokjuk, az író
elővarázsol egy régi regényt.
.
Egy negyven éve fogant, harminchét éve kötetben megjelenő regény
akkor is kérdéseket vetne fel, ha nem élezné az irodalmi alaphangot, hogy
megjelenése időpontjában Magyarországon még az sem volt egyértelműen
kijelenthető, hogy Romániában élnek magyarok. Aki emlékszik rá, pontosan
tudja. Erre itt egy huszonnégy éves magyar fiatalember, aki magyar nyelven
magyar regényt ír. Nem elég, hogy regényt, nem novellát, elbeszélést, ami a
hetvenes években biztosabb távlatot nyújtott (az anyaországban), sőt nem
verset, regényt. Regényt egy családi drámáról, egy hajthatatlan helyzetről,
egy szerelemről, és miről is? Talán arról, hogy az embernek tudnia kell, ki ő,
mi ő. A huszonéves szerző nagy fába vágta, talán a legnagyobba, de
szerencsés kézzel olyan elbeszélői nézőpontot választ, amelyből – a
szövegszerveződés rendje mögül – könnyen beszél, könnyen asszociál. A
megjelenítés kifejezetten profi, a felvezetést, az olvasó elkormányzását a
drámai végig olyan logika rendezi, amely csak a végén ismerhető fel. A miliő
követeli ezt. Családi tabló. A családi tablók kényelmetlennek ható részleteit
az író itt-ott homályban hagyja. Ezért is krimiszerű.
.
Szávaival kapcsolatban értelmetlen feltenni a kérdést, hol az az akadás,
ami minden élő írót jellemez. Szávai Géza akadása az a kulturális
utalásokkal, kompozíciós elemekkel le nem gyűrhető öröknek tűnő kérdés:
az identitás elemei. Jobbak vagyunk-e másoknál. És ha igen, valóban
különbek vagyunk-e, s ha mégis, mennyivel? Aki – legalább részben ismeri
Szávai Géza életművét – a régi regény első oldalain felismeri a régi-új
szegmenseket. Nem érzi idegennek magát a Ceausescu-éra porából
előhúzott regényben. Ismerős vidék.
A cím rejtélye feloldható volna, nem ott dőlnek el a dolgok, de szikár
regény belső logikája azt kívánja, a kedves olvasó maga bukkanjon rá, a
maga kontextusában lássa először.
(szoba, a szobában asszony)
(lesimítani a bajszot)
(győztesek)
1. ÍGY KEZDŐDÖTT A VILÁG
(arcok)
(fűszálak)
2. SERKEN
3. NYITOTT KÖNYV
4. ÖREGEDŐ KÉPEK
(villámlás) 5. KIVÉGZŐSDI
(általában én volnék a hóhér)
(kegyelem)
(simogatás)
(piramisok)
6. FÉLELMETES, FÉNYES MADÁR
7. FEJEMEN LENIN-SAPKA
(menyasszonytánc)
(robogás)
(kicsi-világ)
8. VÉDTELENÜL
9. ISTEN SZAKÁLLA 10. SZAVAK, MOCCANÁSOK
11. CSALÁDI FÉNYKÉP
Jegyzet
