Az érzékeny, rendkívül tehetséges, kilencéves fiú a máriarévi gyermekotthonban talál pár évre menedéket,
majd innen is tovább sodorják a rendszerváltás utáni Magyarország válságos történései.
Szávai Géza regényének kilenc könyve hatalmas folyamként járja át - és körül! - a "gyerekfelnőtt" Vincze Flórián elképesztő
világát. A kamaszlélek kivételes logikával táplált kohójában a 2000-es éveink (napjaink) izzanak, a történelem ontja a salakot,
és a hihetetlen precizitással megidézett körülmények forgatagában a szereplők sorsa bűnök, vezeklések, politikai csaták,
pszichológiai játszmák és megrendítő érzelmek között kanyarog az előreláthatatlan végkifejlet felé.
A Múlt évezred Marienbadban egyik fejezetéből olvas szemelvényeket Kovács Lehel színművész a 2009. áprilisi könyvfesztiválon.
Koncz Tamás: Gráfok között
Minden regénynek van valamiféle saját struktúrája, belső törvényszerűsége, ami az adott szöveget – minőségtől függetlenül – működőképessé, jobb esetben pedig élővé teszi, s ez a rend általában annál komplexebb, minél hosszabb és összetettebb a történet maga. A regény matematikája általában rejtett; felismeréséhez edzett szem kell, ami átlát a cselekmények szövetén. Ritkább és kockázatosabb megoldás, ha a váz kerül felülre: a törvény ekkor mindenhatóvá lesz, és egyedüli útként vezet a szüzsé megismeréséhez – az olvasó pedig vagy alkalmazkodik hozzá, vagy a polc hátsó felére suvasztja a könyvet. Választás elé állít a Múlt évezred Marienbadban is; az érzéki-viharos Aletta bárkája után Szávai Géza szinte követhetetlenül összetett gráf-regénnyel rukkolt elő – valóságos matematikai-filozófiai példatárral, melynek minden kérdése és megoldási útvonala egyetlen személy felé mutat. A váltás csak első pillantásra tűnik gyökeresnek, hiszen a két kötet között van kapcsolat, még ha inverz is: az Aletta mélyen vallásos hősnője a lélek útján próbálja megismerni a logika és tradíció uralta középkori Japánt – a Múlt évezred… -ben főszerepet játszó kisfiú, Vincze Flórián viszont éppen a tiszta logika szabályszerűségei szerint próbálja felmérni, megérteni szűkebb és tágabb környezetét. Archimédesznek egy biztos pont elég volt a világ kifordításához, Flóriánnak ugyanez a világ rögzítéséhez kell; az elhagyott, árvaházban nevelkedő fiú csak a matematika szabályrendszerében érzi otthon magát, s ezen – mint üvegburán – keresztül tanul meg szeretni, kapcsolatokat teremteni. Az autista-gyanús matekzseni a külvilágból beszűrődő összes információra fogékony, azokat az általa alkotott mátrix tagjaiként kezeli: így kerülhet be ugyanabba a hálózatba a gyermekotthon nevelőtanára, Holló Bence, egy felnőtt nővel, Zsanettel folytatott titkos viszony, vagy éppen Gyurcsány Ferenc – a különálló elemek Flórián rendszerében sajátos tézisekké kapcsolódnak össze. Szávai hőse a Bádogdob Oskarjához hasonló gyerekfelnőtt, koraérett testtel és tudattal. A fiú ismeretanyaga korához képest rendkívüli, tapasztalatok híján azonban nincs mélysége; ezért minden információnak egyenlő fontosságot tulajdonít, s a számára félelmetes dolgokat – George Busht vagy a Pszichológiát – matematikai úton próbálja semlegesíteni, de így rögzíti az örömteli pillanatokat, felismeréseket is. Szávai Géza a gyerek mindent befogadó objektívjén keresztül idézi fel a 2006-os év politikai-közéleti eseményeit, a volt amerikai elnök látogatásától kezdve a helyhatósági választásokig. A szerző érezhetően kihasználja a karakter adta lehetőségeket: a gyerekszáj szókimondóan fogalmaz, gúnyolódik – Orbánt és Gyurcsányt rendszerint Vizslának illetve Kuvasznak becézi, hatalomért marakodó kutyákhoz hasonlítva őket, a köztársasági elnököt pedig egyszerűen “beszari alaknak” titulálja; hogy ez mennyire életszerű és ízléses megoldás, az persze vitatható. Szávai azonban tovább lép a politika kiértékelésén is, két kézzel túr bele a bulvár szennyébe: felszínre hoz mindent, ami borzasztónak vagy botrányosnak tűnik és módszeresen beépíti az árvaházi fiú történetébe – akad itt zoofília, pedofília, kéjgyilkosság, ráadásul mindez Flórián természetes gondolati- létközegének tűnik. Persze, veszett a világ – lehet ilyen közhelyekkel élni Szávai művének kapcsán is, de ez talán már túl sok, túllép a regény és a közös szintre emelhető történetek határán.
Másként, de megterhelő az is, hogy a regény narrációja egy személyre szabott. Flórián öntörvényű gondolati struktúrája végig domináns marad, a külső perspektívák – Zsanetté vagy Holló Bencéé – hozzá képest életlennek, élettelennek tűnnek. A fiú logika és asszociáció vezérelte következtetései oldalakon keresztül sorjáznak, s ezeket követni – tekintve, hogy a könyv kilenc fejezetre és 746 oldalra rúg – egy idő után nagyon kimerítőnek bizonyul. Kisebb terjedelemmel, összefogottabb mondandóval Szávai jelentősen megkönnyítette volna az olvasók dolgát, s valószínűleg a magáét is; ember legyen a talpán, aki például Flórián és Kupper Vilmos megismerkedésétől eljut a pszichológus (képzelt vagy valódi) meggyilkolásáig, s utóbbi még mindig nem a kötet végét jelenti.
Szávai Géza a gyermeki időszámítás teljes évezredét zsúfolja egy könyv lapjai közé – ami akkor is soknak tűnik, ha valójában csak pár év fejlődéstörténetéről van szó. Az Aletta bárkájának kiegyensúlyozott felépítéséhez képest a történet egy idő után lapályszerűen terül el, és ebbe – arányos tagolás híján – csak belesimulnak az erősebb jelenetek, mondatok, ahogy a sok fél információ, közbeékelt kép között elsikkad Zsanett halálának híre, de még a regény zárójelenete is. Egy, a Magyar Hírlap újságírójának adott interjúban Szávai azzal indokolta a regény terjedelmét, hogy: “mosdótálban nem lehet csatahajót közlekedtetni.” Kérdés, kell-e akkora víz, amiben elvesztődik maga a hajó.
Első Könyv KIFUTÓPÁLYÁK, REJTVE
mottó: "csodálatos ez a robogás!"
(Holló Bence) A kínai játszma • 7
Torlódás • 14
Lazulás • 23
Kallódó nap • 31
Második Könyv NAPOK, EGYIDEJŰSÉGEK
mottó: "az van, hogy például ülök a vonaton"
(Vincze Flórián)
Magában egy nap • 37
A halál megy tovább? • 38
Egy nap, meg a második • 44
Az intelligens bicska • 59
Napok többedmagukban • 67 A grófi szérűn • 72
Napok egymásba hullva • 77
Matektanár-egyenruha • 87
Hónapok, évek • 95
Mi változott itt meg? • 100
Szeptemberig az idő • 102
Bakelitszalag • 110
Harmadik Könyv ÁTJÁRÁSOK
mottó: "Isten mindenki nyelvén beszél"
(Mayer Jolánka) Saját tavunk • 115
Sávváltás • 123 Zárt körök • 129
Véges számú gyerekek • 141
Sétáljunk! • 147 Bárány, gróf, kisbaba • 160
Negyedik Könyv VASÁRNAPI ÉVEK
mottó: "Van ilyen, Pithagorász!"
(Zsanett) Szabadgyep • 177
Forradalom-kitörések • 198
A Pszichológia látogatása • 221
Vakügetés • 258
A rettenetes túlerő • 277
Tetőzés • 310
Ötödik Könyv AMIKOR MEGTELIK A FEJEM
mottó: "Az agyam ellen nem tehetek semmit?"
(Vincze Flórián)
Grófok álma • 341
Utolsó vasárnap • 355
Nagyon régen • 367
Ájult ember nem álmodik • 386
Jolánka néni találkozása gróf Esterházy Orsolyával • 397
Biztonságos helyek • 415
Hatodik Könyv A MEGCSALT JÓZSEF ORSZÁGA
mottó: "Lehet, hogy valaki azt gondolja, ez Mária országa, de ahogy látom,
Mária a kezét mindenképpen levette róla."
(Gyurcsány Ferenc)
Fagylaltozás a sivatagban • 437
Ahogyan néznek minket a kutyák • 453 Az apák iszkolása • 464
Elkülönített tanúk • 490
Tavasszal halnak az öregek • 515
Hetedik Könyv ZSANETT HÁZA
mottó: "Gondolt egyet magába’,
Kiszaladt a világba"
(Nikolett) Nagy szerelmű férfiak • 535
A test, ha még nincs magánál • 547
Énekes tyúk hergeli a várost • 557
Ki sétáltat? • 567
Ismerkedés Rubikonnal • 577
Nagy utazások • 591
Pőre igazságok • 605
Szellemecskék, földre szállva • 618
Elárvult fiúnk • 625
A bőrömmel is látok • 631
Nyolcadik Könyv EMBERBEN, FŰBEN
mottó: "Méltán haragszol-é?"
(Isten*)
*Jónás könyve 4.4 Kipeckelt • 641
Pillanatnyilag • 647
„Bábel-tornyok” • 667
Pár hét múlva vége a napnak • 677
Kiterjesztések • 683
Esterházy grófék látogatása • 693
Találkozás a lélekkel • 702
Nyilvános titkok • 708
Kilencedik könyv FELHŐ-KANTÁTA
mottó: "A vezeklés sem mérhető"
(gróf Sztojka Aladár) Jogosan haragszol • 729
Vidáman mondta • 739
Mielőtt meghalt • 746