Ismerd meg a szerzőt:



Geezen Guuzt a Pokoli Nagytanács Magyarországra küldte ugyan, de a gyakornok ördög az egész Földet szemlézi. Érdeklik a „fejformákra” hajazó Földgolyó változásai, a politikai tájművészet minden múlandó alkotása. Geezen Guuz tudósítja pokoli megbízóit mindarról, ami a földi (berlini, kínai stb.) Nagy Falak és Nagy Szakadékok körül történik. A Csillagos Magyar Égről és a Magyar Világóceánról is van jelentenivalója. Na és persze, a nagy pálfordulások, átmenetelések is foglalkoztatják a csodálkozó ördögöt, hiszen még a humor is uradalmat akar, és e víg, regényes kor embere azt érzi, hogy rútnak vallott múltja után itt a BEVEZETÉS A SZÉPBIRODALOMBA.

ISBN 9789639957701
Terj: 144 old.
Ára 1989 Ft
Kötve


Megrendelhető innen:
Lévai Barna: „Teljen meg a szájunk nevetéssel” 

Kínjában inkább „hülyéskedett”, és ebben az időben is egyfolytában írt, szatirikus írásait szívesen fogadták a lapok. Ebből született meg ez a könyv, amely a magyar rendszerváltozás „sztorijáról” szól.


Szerdán Csernátonban, csütörtökön Kovásznán, pénteken este Sepsiszentgyörgyön találkozott közönségével a küsmödi (Hargita megye) születésű, Budapesten élő Szávai Géza író. A megyeközpontban a Tein teázó szolgált legújabb, A Nagy Átmenetelés című könyve bemutatójának helyszínéül, itt beszélgetőtársa Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója volt.

A KultúrTeaház 12. kiadásában Szávai Gézával találkozhatott a szentgyörgyi közönség. Az író életpályáját röviden Szonda Szabolcs ismertette, tőle tudtuk meg, hogy Szávai először újságíróként, szerkesztőként kezdett dolgozni, majd 1988-ban családostól kitelepedett Budapestre, ahol megalapította a Pont Kiadót. Az író–olvasó találkozó a Séta gramofonzenére című regény bemutatásával indult, amelynek első kiadása 1985-ben jelent meg a Kriterion Kiadónál, és meghatározó alaphang-leütése a későbbi Szávai-regénysornak.

– Ezt a könyvet gyermeknapra kaptam ajándékba a nyolcvanas évek végén, és el is olvastam, mert szeretem a kihívásokat, de közben éreztem, hogy nem feltétlenül az én életkoromnak szól. Ettől függetlenül nagyon élveztem, mert derűs közelkép egy öröknek tűnő kisvilágról, önéletrajzi elemekkel átszőve – mesélte a könyvtárigazgató. 

– A hozzám hasonló korúak, de egyes, fiatalabb generációkhoz tartozók még emlékeznek a nyolcvanas évek hangulatára. Én nem hittem azt, hogy túlélem Ceauşescut, sok dolgot megírni nem lehetett, de elhatároztam, hogy akármi legyen, ha nem is jelenik meg, akkor is írok egy olyan könyvet, amely borzasztóan cseles, eljuthat a közönséghez és átmegy a cenzúrán is. Ettől kezdve ebben a könyvben benne van a harc, többek között a cenzúrával is – osztotta meg a regény keletkezésének körülményeit Szávai Géza.

Elmondta, amikor megjelent a kötet, egy ideig nem mert hazamenni szülőfalujába, félt, hiszen az ott lakók, a könyvet olvasva, önmagukra ismertek, például apai nagyapja is, aki Pennás Jankó néven elevenedik meg a lapokon.

Miután a meghívott beszélt egy másik, az életműben mérföldkőnek számító, számos külföldi kiadást is megért könyvéről, a Székely Jeruzsálemről, A Nagy Átmenetelés című kiadvány került sorra, amelynek műfaji besorolása „vígregény”.  Szonda Szabolcs felvezetője szerint Dali Endre (a szerző egyik álneve) kezdte írni ezeket a szövegeket, a név kényszerűségből született a Budapestre telepedés előtt. A kényszerűségből ott már vállalt álnév lett, és emellett még van néhány alteregó, akik segítettek a kötet darabjainak létrehozásában.

– 1987–88-ban szembe kellett néznem azzal, hogy a feleségem a csernobili katasztrófa miatt nagyon megbetegedett, Bukarestben azt mondták, hogy menjünk külföldre kezelésre – részletezte Szávai. – Így sikerült Ilonát turistaútlevéllel kivinnem, ahol másfél évig feküdt a Korányi szanatóriumban, és kész biológiai csoda, hogy meggyógyult, és most is él – mesélte az író, akinek ugyanakkor a kislánya is megbetegedett, ezért úgy döntött, regényírás helyett dolgoznia kell, hogy a családját segíteni tudja. Mégis, ahogy fogalmazott, kínjában inkább „hülyéskedett”, és ebben az időben is egyfolytában írt, szatirikus írásait szívesen fogadták a lapok. Ebből született meg ez a könyv, amely a magyar rendszerváltozás „sztorijáról” szól.

Forrás: Hírmondó
2013-10-22


VISSZA

Lapozz bele a könyvbe:

Tartalom

I. A NAGY (KELET-)EURÓPAI FAL
Bevezetés a tájesztétikába • 7
A nyolcadik érzék • 11
Kalendáriumba való • 16

II. KRIPTO
Kripto-kivagy? • 21
Kelet-európai elefántcsont • 29
Magyar piedesztál • 32

III. CSILLAGOS MAGYAR ÉG
Az egri félcsillagok • 36
Hajadon a jegenyefák hegyén • 36
Egerben kitört a háború • 39
A cigányok előadásában • 40
Kopac ballada • 42
Csillagok háborúja • 46
A kéményseprő álma • 46

IV. AZ ÍRÁS HATALMA
Bevezetés a szépbirodalomba
Keresd a nőt • 57
A nő is keres – megoldást • 60
Irodalomi eszmék és harcok • 63
Ógörög földből – eszményi állam nő • 65
Felülemelkedés a helyzeten • 69
Az egyenlet… • 76
…és a megoldások • 78

V. MAGYAR VILÁGÓCEÁN
Magyar vízözön • 83
Két vízügyi történet
és egy világforradalmi kérdés • 83
Hol szakad a part és a gát mostanában? • 88

VI. A JÉG HÁTÁN
Hópipőke avagy válaszd a humort • 95
A hókorszak • 102
Hóemberségből példát... • 105
Magyarország és Hóhaza,
avagy az annexió • 110
Mezítláb a parkban • 114

VII. A NAGY KELET-EURÓPAI SZAKADÉK
Melyik sünhöz tartozol? • 119
Popescu Erzsi áthidal • 121
Hídelmélet – szakadék fölött • 121
Apartheid a hídon • 122
A fekete humor – és a sötét valóság • 124

VIII. PÉNZÜGYI FÜGGELÉK
Pénzügyi tájékoztató • 132
Pénzügyi induló • 134
Megoldások • 133–137

Látogatások száma 2013. 11. 09. óta:
10117