Ismerd meg a szerzőt:



Geezen Guuzt a Pokoli Nagytanács Magyarországra küldte ugyan, de a gyakornok ördög az egész Földet szemlézi. Érdeklik a „fejformákra” hajazó Földgolyó változásai, a politikai tájművészet minden múlandó alkotása. Geezen Guuz tudósítja pokoli megbízóit mindarról, ami a földi (berlini, kínai stb.) Nagy Falak és Nagy Szakadékok körül történik. A Csillagos Magyar Égről és a Magyar Világóceánról is van jelentenivalója. Na és persze, a nagy pálfordulások, átmenetelések is foglalkoztatják a csodálkozó ördögöt, hiszen még a humor is uradalmat akar, és e víg, regényes kor embere azt érzi, hogy rútnak vallott múltja után itt a BEVEZETÉS A SZÉPBIRODALOMBA.

ISBN 9789639957701
Terj: 144 old.
Ára 1989 Ft
Kötve


Megrendelhető innen:
Ferencz Zsolt: „Szávai Géza: derű nélkül nem lehet élni!”

Szávai Gézát fölöttébb bosszantja, ha valaki azt mondja rá: jó a humora. Valósággal ledermedt, amikor ilyesmit írt az egyik kritikus a Székely Jeruzsálem című regénye kapcsán


Szávai Gézát fölöttébb bosszantja, ha valaki azt mondja rá: jó a humora.
Valósággal ledermedt, amikor ilyesmit írt az egyik kritikus a Székely Jeruzsálem című regénye kapcsán , legutóbb pedig Oslóban érte utol „a végzet”, ott egyenesen azzal próbálták levenni a lábáról, hogy ő maga a humor. – Nem értek egyet ezzel, az viszont tény, hogy derű nélkül nem lehet élni, nekem legalábbis mindig menedéket kínált. A Magyar Tudományos Akadémia jelmondata is ez: „Borúra derű”. ’89-ben azt tapasztaltam, hogy bármi történjék, elengedhetetlen, hogy az ember legalább röhögni tudjon a helyzetén, ha másképp nem, akkor kínjában – magyarázta a küsmödi születésű, 1988 óta Budapesten élő szerző szerdán este a Bulgakov kávéházban. Legalább tíz éve nem járt Kolozsváron, viszont negyven évvel ezelőtt itt végezte az egyetemet, 1973-ban a BBTE magyar–francia szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. Akkoriban nem érezte jól magát a városban, nyomasztó hatással volt rá Kolozsvár. Hogy ezúttal „kellemesen nyomasztottá” tegye magát, kedves barátját, Márton Evelin írót kérte fel beszélgetőpartnernek, régi és új kötetei mellett pedig feleségét, Ilonát is magával hozta a találkozóra.

Bevezetőjében Márton Evelin kitért arra, hogy Szávai Géza legújabb, A nagy átmenetelés című kötete semmilyen módon nem utal a székelyek nagy menetelésére, „bár a szerző beismeri, hogy az »át« miatt nem kérhet jogdíjat a menetelésért”. – Szávai Géza viszont székely, jó lesz vele vigyázni, hiszen minden hájjal megkent, előszeretettel lavírozik a műfajok és világok között – hangsúlyozta Márton Evelin. Véleménye szerint a vígregények alcímmel ellátott A nagy átmenetelésből világosan kiderül, „hogy az ördög nyelve a magyar, s akár azt is meg lehetne reszkírozni, hogy az ördögök a magyarok egyenesági leszármazottai”.

– A mellettem ülő úriember nem is biztos, hogy Szávai Géza, ugyanis Belzebub Isten tudja, hányadik fiaként definiálja magát, a mostani kötetében megjelenő szövegek pedig egy Dali Endre nevezetű személy remekművei – fűzte hozzá Márton Evelin. Mint kiderült, a szerző egyik álnevéről van szó, amelyet a család Budapestre való áttelepedése előtt választott magának, akkoriban még A Hét című lap szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben. – 1985-ben összebarátkoztam Mészöly Miklóssal, s megegyeztünk abban, hogy bevezetünk nekem Magyarországon egy álnevet. Miklós elintézte, hogy találkozhassak három főszerkesztővel, akiknek aztán eljuttattam az írásaimat. ’89-re, amikor felpörgött minden, és borzasztóan komikus helyzettel kellett szembenéznünk, Dali Endre neve már ismert volt – emlékezett vissza Szávai Géza. Elképedéseit „vidámságba oldva jegyezte-rajzolta” a nagy átmenetelést, a rendszerváltás időszakát. Különböző alteregók – Geezen Guuz, pipás stb. – nevével fémjelezte írásait, amelyek a Népszabadságtól egészen a Füles magazinig a teljes magyarországi sajtóban megjelentek akkoriban, nagy visszhangot keltve. Azt viszont senki nem tudhatta, hogy ki követte el a sokakról (Jókai Anna, Esterházy Péter, Csurka István stb.) szóló, ám, „senkire tisztelettel nem néző, a mindent szabad, úgyis mindegy”-attitűd által jellemzett írásokat. Szávai tavaly nyáron talált rá ismét a „szerzői gárda” szövegeire, amelyeket ezúttal a nyilvánosság elé tár, bár, mint hozzáfűzi, volt még egy intenzív jelenléte korábban, egy másik néven, ezt azonban egyelőre nem szeretné feloldani a következő öt évben.

Korábbi köteteiről – Székely Jeruzsálem, Séta gramofonzenére stb. – is mesélt Szávai Géza az est folyamán, megjegyezve: számára minden regény egy külön műfaj, s úgy véli, akár néhány oldalon is lehet történetet elbeszélni úgy, hogy annak regény jellege legyen. A sztorizások, emlékezések után, befejezésül a Szávai-kalendárium néhány lapját osztotta szét az egybegyűltek között.

Forrás: Szabadság (Kolozsvár)
2013-11-15


VISSZA

Lapozz bele a könyvbe:

Tartalom

I. A NAGY (KELET-)EURÓPAI FAL
Bevezetés a tájesztétikába • 7
A nyolcadik érzék • 11
Kalendáriumba való • 16

II. KRIPTO
Kripto-kivagy? • 21
Kelet-európai elefántcsont • 29
Magyar piedesztál • 32

III. CSILLAGOS MAGYAR ÉG
Az egri félcsillagok • 36
Hajadon a jegenyefák hegyén • 36
Egerben kitört a háború • 39
A cigányok előadásában • 40
Kopac ballada • 42
Csillagok háborúja • 46
A kéményseprő álma • 46

IV. AZ ÍRÁS HATALMA
Bevezetés a szépbirodalomba
Keresd a nőt • 57
A nő is keres – megoldást • 60
Irodalomi eszmék és harcok • 63
Ógörög földből – eszményi állam nő • 65
Felülemelkedés a helyzeten • 69
Az egyenlet… • 76
…és a megoldások • 78

V. MAGYAR VILÁGÓCEÁN
Magyar vízözön • 83
Két vízügyi történet
és egy világforradalmi kérdés • 83
Hol szakad a part és a gát mostanában? • 88

VI. A JÉG HÁTÁN
Hópipőke avagy válaszd a humort • 95
A hókorszak • 102
Hóemberségből példát... • 105
Magyarország és Hóhaza,
avagy az annexió • 110
Mezítláb a parkban • 114

VII. A NAGY KELET-EURÓPAI SZAKADÉK
Melyik sünhöz tartozol? • 119
Popescu Erzsi áthidal • 121
Hídelmélet – szakadék fölött • 121
Apartheid a hídon • 122
A fekete humor – és a sötét valóság • 124

VIII. PÉNZÜGYI FÜGGELÉK
Pénzügyi tájékoztató • 132
Pénzügyi induló • 134
Megoldások • 133–137

Látogatások száma 2013. 11. 09. óta:
10120