@    
Látogatások száma 2011. április 10- től:
33942
Ismerd meg a szerzőt:


5. kiadás: 2013


4. magyar kiadás, 2011


2011


3. kiadás: 2008


Román ny.: 2008


2. kiadás: 2001


Első kiadás: 2000



Megrendelhető innen:
SZÉKELY JERUZSÁLEM
Esszéregény az identitásról
A könyv fotóiból készült kiállítás
a Frankfurti Könyvvásáron

Ferencz Győző: Isten népéhez tartozni

A székely zsidózók, a Kemény Zsigmond regényéből, A rajongókból ismert szombatosok története egyszerre vallástörténeti képtelenség és logikai szükségszerűség. A reformáció lendületében el kellett jönnie a pillanatnak, amikor egy keresztény csoport radikálisan végigviszi a Husz, Luther és Kálvin által elkezdett redukciót, és visszajut az ótestamentumi próféták hitéhez. Képtelenség, mert a zsidó vallást ugyan bárki fölveheti, de attól még a választott nép közé nem tartozik. S ki akar Közép-Európában kívülről zsidóvá lenni? Péchi Simon követői a tizenhetedik század elején nemcsak a keresztény, hanem a zsidó vallást is kikezdték. Ahogy Szávai Géza fogalmaz, „kiiktatták a biológikumot a hitből”. Isten népéhez tartozni lelkiismereti kérdés.

Erdélyben a császár és szultán szorításában hitükért szenvedők átélhették a zsidók üldöztetését. És itt terjedt el a szentháromság-tagadó unitárius vallás, amelyből elágazott a székely zsidózás. De Jézus istenvoltának tagadását még a híresen türelmes Erdélyben sem viselték jól. A szombatosság története – Bethlen Gábor uralkodását leszámítva – az üldöztetés története. Mire a szabad vallásgyakorlás törvényi jog lett, a székely zsidózóknak nyoma is alig maradt. De azt a huszadik századi zsidóüldözésnek sem sikerült teljesen eltüntetnie. Bözödújfalut, a székely Jeruzsálemet, ahol utolsónak maradt három-négy szombatos öregasszony, végül 1989-ben a román hatóságok vízzel árasztották el.

Szávai Géza esszéregénye az erdélyi epika szélesen kanyargó stílusában, Tamási Áron, Karácsony Benő hagyományainak szellemében mondja el a székely zsidózók történetét. Hitelesen okadatolva, de saját – nem szombatos – személyes élet- és családtörténetébe ágyazva. Gazdag fényképanyag örökíti meg a víz alá merült falu romjait. Amelyekhez évente egyszer a kitelepítettek elzarándokolnak a szomszédos Erdőszentgyörgy gettónak csúfolt házsoraiból, élő emlékműveiként annak, hogy isten talán igen, de a romantikus nemzetfogalom nem ismer türelmet.

Forrás: in: Népszabadság (Budapest)
2001-12-06


VISSZA

Lapozz bele a könyvbe:

Bevezetés

Saját arcunk

Történelmietlen sorok a lelkiismeretről

Egy az Isten - akit keressünk

Egy táj megközelítése

Emberek - történelmen kívül

Egy táj a történelemben

Tragédiák és komédiák a világ közepén

Keletről a fény

Földhözragadt csoda

Ézsaiás 56

A conscientia határai

A kötődés körei

Istenek, emberek, gyerekek

"Fenekéből minden fundamentumot felhántak"

Huszadik századi metaforák, mítoszok, kalkulusok

Könyörgés fegyver ellen

A személyesség határai