Ismerd meg a szerzőt:
5. kiadás: 2013
4. magyar kiadás, 2011
2011
3. kiadás: 2008
Román ny.: 2008
2. kiadás: 2001
Első kiadás: 2000
Megrendelhető innen:
|
V. Bálint Éva: Székely Jeruzsálem
Szávai Géza ötvenéves és a székelyföldi Küsmödön született. A nyolcvanas évek végén települt át Budapestre és már több éve vezeti sikeresen feleségével, Ilonával együtt a Pont Kiadót. Több elbeszéléskötete és regénye látott eddig napvilágot. Most a karácsonyi könyvvásárra A Székely Jeruzsálem című esszéregényével jelentkezett. Ezt a műfajt jelölte meg ő, az olvasó viszont elbizonytalanodik a műfaj meghatározásán, mert lehet ez szociográfia, történelmi regény, akár tankönyv és sok minden más.
Ahogy a szerző írja: Erdély legendásan toleráns földjén - ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de „lelkileg zsidó” székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok - így nevezte őket az erdélyi köznyelv - vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése.
A székely zsidózok hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a „bevett vallások” mellett nem tűrték meg, századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált - már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”) élt néhány zsidózó család - aztán jöttek a zsidótörvények… Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez… Aztán a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek - kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel.
Szávai Géza könyve szépen megírt „kármentő” esszéregénye, fotókkal dokumentálva, izgalmas olvasmány, látlelet a hűségről, a hagyományról s nyomozás az identitás határvidékén.
Forrás: in: Magyar Hírlap (Budapest)
2000-12-20
VISSZA
|
|
Lapozz bele a könyvbe:
Bevezetés
Saját arcunk
Történelmietlen sorok a lelkiismeretről
Egy az Isten - akit keressünk
Egy táj megközelítése
Emberek - történelmen kívül
Egy táj a történelemben
Tragédiák és komédiák a világ közepén
Keletről a fény
Földhözragadt csoda
Ézsaiás 56
A conscientia határai
A kötődés körei
Istenek, emberek, gyerekek
"Fenekéből minden fundamentumot felhántak"
Huszadik századi metaforák, mítoszok, kalkulusok
Könyörgés fegyver ellen
A személyesség határai
|
