Látogatások száma 2007.03.01. óta:
35664
Ismerd meg a szerzőt!




2007 márciusában megjelent a második kiadás is!


Megrendelhető innen:
E LA NAVE VA...

Halad tovább Aletta bárkája!
30-án 18 órakor a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban látták vendégül a szerzőt.

X beszélget Y-nal a címe a Petőfi Irodalmi Múzeumban (V., Károlyi Mihály u. 16) futó párbeszéd-sorozatnak, amelynek keretében szerdán (május 30-án) délután 18 órai kezdettel HAVAS JUDIT beszélgetett SZÁVAI GÉZÁval.

Havas Judit részleteket is felolvasott a regényből.
Bajna György: Aletta bárkája

Szávai Géza új regénye az elmúlt esztendő őszén jelent meg. A történettel tér- és időutazást teszünk: sok ezer kilométert és csaknem 400 esztendőt. (Vissza? Előre?) Holland kereskedőkkel és hittérítőkkel érkezünk Japán egyik szigetére, akiket majd sorra elfelejtünk, Huebler asszonnyal, Aletta édesanyjával, a missziót vezető Van der Maat tiszteletessel és társaikkal együtt, hogy csak a két főszereplő útját kövessük. Illetve a japán Kodzsima Miki átalakulását, mert amíg Aletta csak fizikai változásokon megy át - hite erejének köszönhetően mindvégig szilárdan áll -, addig a rettenthetetlen Kodzsima Miki lelki átalakulásokon. Megrajzolásával Szávainak sikerül egy kis szeletet bemutatni a keleti lélek - számunkra oly idegen - világából is.
Ha szerző egy megalázott lány portréját is meg akarta rajzolni, akkor ez nem sikerült neki, mert olyan erős, szinte égi fénybe emeli hősnőjét, hogy még akkor is a legtöbb erőt és tisztaságot sugározza, amikor ketrecben tartják, amikor más valóban pondróvá válna a vele, rajta elkövetettek miatt. Aletta tisztaságának erős hite a záloga. Sokszor teszik próbára e hitet az események. (Édesapja, nagybátyja halálának körülményeire, édesanyja megbecstelenítésére, majd halálára gondolok, illetve az Alettával történtekre, aki végül úgy nő Kodzsima Miki fölé, hogy sosem munkál benne ilyen óhaj, mert ő csak teremtőjét akarta szolgálni és a szeretetet hirdetni.

A regény korrajz (is), nemegyszer irtóztató pillanatképek beiktatásával.

Két, nemcsak földrajzilag igen távoli világ találkozik benne. De ahogy az olvasót magával ragadja a regény cselekménye, már nem is az a fontos számára, hogy a keresztények vagy a keresztyének kerülnek-e ki győztesen az esztelenségből, az erőszakos hittérítésből, hanem, hogy mi lesz a rontásban is tisztán maradó, asszonnyá szépült lánnyal és hitével, illetve szerelmével.

Fülemben már a regény legelején egy amerikai néger dal (Horváth Ádám szövegével) kezdett csengeni, s festi alá most is, ameddig e méltatásszerűséget írom - a regény olvasása után hónapokkal - a hátteret: "Indulj szép égi szekér. Hazafelé vezet egy út". Ez elsősorban Aletta nagyon ihletetten megrajzolt alakjának köszönhető. Miki Kodzsima elnagyoltabb, de nem kevésbé hatásos ábrázolása fontos eleme a hatalmas tablónak, amihez hasonlóval Szávai szintén a Pont Kiadónál megjelent Székely Jeruzsálem című művével próbálkozik. Vonzzák a történelmi freskók? Most is történelmi képet fest, ám gondosan ügyel, hogy a cselekmény fő vonala ne halványuljon a mellékszálak esetleges felerősítése nyomán tömegjelenetekkel zsúfolt alkotássá. A két főhős mindig fényben marad, minden más, mint egykori németalföldi festményen a jótékony homályból segíti a lényeget, így kapva szerepet, súlyt maga is. A belső fényt ez alkalommal az egymásrautaltságot legyőző szerelem, végül az elkerülhetetlen döbbenetes, mégsem taszító érzékeltetése biztosítja. Különös világban játszódó, magával ragadó, különös történet. Aletta pedig egy másik, számunkra ismerősebb Erdélybe szakadt Aletta alakjával egyesül és emelkedik képzeletbeli talapzatra. Mégis lenne valami közös Kyushu szigete és szülőföldünk között? Mitől legyintett meg ez az érzet?

A hajón, amelyen kereskedők is utaznak és hittérítők, reménnyel telt, haszonlesők és vallási fanatikusok szép számmal, az olvasó nagyon hamar elvegyülhet az utasok között, ízelítőt csippenthet a martalócok zaklatta és a vallási türelmetlenség tépázta Nyugat-Európa történelmének egyik jellegzetes időszakáról, az európaiak Keleten is kicsírázó reményeiből, majd tragikus végükből.

Szerzőnek nem célja aprólékos, mindenre kiterjedő beszámolót tartani a korabeli helyzetről, ennek ellenére sikerül az olvasót is beléptetnie a titkokkal teli japán világba. Aki pedig ráhangolódik, maga is része lesz Aletta történetének, hogy sose szabadulhasson hatása alól.

Megrázó ugyan a történet, de Aletta halála sem vált ki döbbenetet. Ellenkezőleg: halálában tovább szépül ez a végig kereszthordozó csodálatos teremtés.

Ezért ajánlom - főleg "finomlelkeknek" - Szávai Géza regényét.

Forrás: Hargita Népe, Csíkszereda, 2007. január 26.
2007-01-26


VISSZA



Hallgass bele a könyvbe: